2006. december 13., szerda

Vége a hallgatásnak

Bár már megint későn értem haza, most végre sikerült erőt vennem magamon, hogy folytassam a bloginc írását.
Ez elmúlt 10 napban rengeteget melóztam, ígyhát mikor nap végén fáradtan hazaértem, semmi kedvem sem volt újra a monitort bámulni.
No de mi is történt?
Leginkább semmi és minden. Már megint csak a munkáról tudok írni, mivel mostanában szabadidőmben is dolgozom. Múlt pénteken például felhívott az egyik LSS oktatóm angliából, hogy átnézték a beküldött projektjeimet, amik nagyon tetszenek nekik, de mivel a tréning előtt kezdtem el őket (vagy legalábbis háromból kettőt), ezért jó lenne, ha ezen a héten kedden mégegyszer beszélnénk, amikor mégjobban meggyőzhetem őket arról, hogy értem és tudom, amiket tanítottak.
Nos meg is volt a "kis" beszélgetés. Ez egy 2 órás telefonkonferencia volt, ahol az egyik fekete öves oktatóm, a cég európai fekete öves mestere és én voltam. Tulajdonképpen olyan volt, mint egy diplomavédés, csak itt éppen projektet kellett védeni. Mit mondjak? Még az élő fába is belekötöttek, a vonal rossz volt és mégiscsak angolul kellett válaszolgatni a hülye kérdéseikre.
Egyszóval abszolut érthető, na az embernek nem sikerül.
Nekem viszont sikerült!!! Gratuláltak is a második óra végefelé. Ígyhát tegnap délután 4 óta teljes joggal mondhatom magam egy Lean Six Sigma Green Belt boldog tulajdonosának. Ma meg volt egy európai szintű LSS telefonkonferencia. Kiderült számomra, hogy a cég európai, kicsit több, mint 15000 dolgozójából összesen 29-en vagyunk, akiknek zöld vagy fekete öve van. Persze mást is megtudhattama call-on, de ezt itt most nem részletezném. A telefonos találkozó végén a többiek előtt is gratuláltak szerény személyemnek, mivel a cég európai LSS történelmében (kb. másfél év) én kaptam meg leggyorsabban az övet a tréning után. Ez ugyanis általában 3-9 hónapot igényel, nekem pedig kevesebb, mint 1 hónap kellett hozzá.
Szóval most jól is érzem magam, meg nem is. Jól, mert megvan, amiért tényleg keményen dolgoztam egy éven keresztül, meg rosszul is, mert elértem a célomat és a következő nagy célért való kűzdelem csak január közepén kezdődik a következő projekttel.
Addig is itt van az év végi pihi és a karácsonyi bevásárlás, amit nem kedvelek túlzottan.

Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal