Koko Barát Blogocskája

Pizza

János barátom pizza tésztája valóban a legjobb, amit eddig próbáltam saját magam előállítani. A lényeg az, hogy két adag pizzához 40 dkg liszt (síma egyszerű fehér), 1/2 élesztő felfuttatva (2 dl langyos vízben 1 teáskanál cukorral elkeverve 2 perc után már jó), 4 evőkanál oliva olaj (kipróbáltam napraforgó olajjal is, de olivával sokkal kellemesebb) és 1 teáskanál só szükséges. Miután ezeket jól összedolgoztuk, tegyük el a tésztát kicsit (30 perc) pihengetni.
Ezidőben elkészíthetjük a feltéteket. Mivel skominden más mellett a tejfölre is allergiás vagyok, maradok a hagyományos paradicsomos alapnál. Ehhez egy lábasban pár csepp forró olajra ráöntök 1 teljes konzerv hámozott, darabolt paradicsomkonzervet. Azért kedvelem ezt, mert a legtöbb ilyen konzervben semmilyen hozzáadott baromság nincs, csak paradicsom és nem kell a hámozással szórakozni. Szóval miután beleborítottam, elkezdem vadul fűszerezni. Teszek bele bazsalikomot és oregánót (ezekből elég bőségesen), kevés tört fokhagymát (aki nem szereti nyugodtan kihagyhatja), sót, borsot és 2 csipet cukrot, ami tökéletesen elég arra, hogy a paradicsom savasságát elvegye. Mikor kicsit összerottyan, leveszem a tűzről.
Ezután feldarabolom a füstölt tarját (persze lehet sonka is), amit csak erre a célra veszünk. Feleségemmel azt szeretjük, ha a darabkák kb. 5 mm x 5 mm x 5 mm nagyságú kis kockák, mert így könnyű őket egyenletesen a pizzára szórni. 5-8 szem olivabogyót karikára vágok a következő lépésbe, majd izlés szerinti sajtadagot reszelek. Nálunk ez 20-25 dkg-ot jelent.
Mire mindez megvan le is telik a fél óra, ígyhát következhet a tészta formázása. Ezt is mesteremtől, Jánostól tanultam. Először is félbevágom a tésztát, hiszen az két adaghoz készült. Másra ritkán használjuk az IKEA-ban kapható kerek, forgatható kínáló lapot, ha viszont ezen nyújtom ki jó vékonyra a tésztát, akkor szép kerek lesz és még méretre is teljesen jó. Itt jön be persze, hogy mekkora is egy ilyen pizza. Nos az én pizzakészítő kerek tepsim kb 28 cm-es, ami elég kellemes egy pizzához. Miután kinyújtottam a tésztát jó vékonyra, ráteszem a tepsit fejjel lefelé, majd az egészet megfordítom és leveszem róla a nyújtódeszkává avanzsált kerek kínáló deszkát. Ezután csak a tepsiből kikandikáló tésztát kell csak levágni, aztán jöhetnek a feltétek.
Egyenletesen eloszlatjuk a paradicsomszósz 1/3 - 1/2-ed részét. majd jöhet a husika, a darabolt olivabogyó és a reszelt sajt. A pizza tetejére még szoktam egy kis oregánót szórni, de aki nem annyira oregánóbolond, az hagyja ki nyugodtan.
És most jön az, amitől szerintem a mi kis pizzánk ilyen jól szokott sikerülni. Azt sem szeretem, ha a tészta tökszárazra sül és azt sem, ha nyers marad. Állítólag sütőben is meg lehet sütni 200 fok körül 10-15 perc alatt, de én mégsem ezt az utat választom. Történt ugyanis, hogy a nászajándék pénzből vettünk novemberben egy csodaszép és nagyon okos kis mikrohullámú sütőt. Ez tud mikrózni, grillezni és van neki crisp funkciója is. Ő egy Whirlpool JT-355 típusú gép. Bár hidratálni még nem tud (ez majd csak a Back To The Future 2. részében lesz), de a mi kis pizzánkat manuális crisp-en 11 perc alatt tökéletesre süti.
Szóval így készül nálunk a pizza, amit mindenki imád, aki már megkóstolta.

Címkék: Én, Recept

bejegyezte: Kovács Krisztián @ 20:47