Telefonos tréning
Mostanában kissé fáradt vagyok és így a blog irogatása sem megy túl jól. Aki próbált már valamilyen folyamatot telefonkonferencia és netmeeting segítségével betanítani, az tudja milyen baromira fárasztó. Na mostanában pont ezt csinálom. Napi 6 órában tanítok be indiaiakat egy folyamatra angolul. Az egészben két furcsa dolog van. Az egyik az, hogy ezen a folyamaton már több, mint egy éve nem dolgozom, ezért nem én vagyok benne a legjobb. A másik, hogy itthon face-to-face tréningen 5 nap alatt bárkit be lehet rá tanítani aki tud angolul és némi eszecskéje is van. Így, ahogy nekem kell csinálnom, most kezdjük a 3. hetet és még nem látom a végét.
Bár főnökeim szerint elsőosztályú tréninget adok és baromi elégedettek, szerintem fos az egész. Ráadásul még ők sem tudják, hogy kiküldenek-e a go-live-ra, vagy nem. A nagyfőnök szerint azért jó lenne elmenni az ajánlott oltásokra (5 db) és elkezdeni szedni a malária elleni gyógyszert.
Ma végre már volt 3 órám amikor nem velük kellett foglalkoznom, ígyhát gyorsan belevetettem magam egy kis statisztikai analízisbe. Ahhoz képest, hogy a főiskolán még gyűlöltem a statisztikát, most kifejezetten tetszik. Bár valószínűleg ehhez az is hozzájárul, hogy az én tanácsomat és segítségemet kérték és ez bizony jól esett.
Még a múlt hét elején történt, hogy kedvenc főnököm ideiglenes helyettese (később már nem helyettes lesz, hanem átveszi a főnök helyét) megkezdte a munkát és be is mutatkozott. Bár tudtam, hogy a főnök nem venne fel akárkit, mégis kellemes csalódás ért. Gábor neki a becsületes neve és dolgozott már hasonlóan magas beosztásban, ráadásul van neki egy Six Sigma Black Beltje, ígyhát szerintem még tanulni is tudok tőle. Egyébként egy meglehetősen szimpatikus, szerény emberkének tűnik. Remélem az is marad. :)
Persze azért napi 40-50 percet még játszogatok a János által említett "manós" játékkal. Ez az elnevezés tényleg ott van.
Bár mostanában már annyira nem hoz lázba. A küldetések baromi nehezek és hála a kereskedelmi vénámnak, annyi lóvém van, hogy nem tudok mit kezdeni vele.
Mégis azért álljon itt 1 kép is. Ez vagyok én és a kismacskám.
bejegyezte: Kovács Krisztián @ 19:04
0 megjegyzés
