Koko Barát Blogocskája

Aki szellemi munkát végez, az bizonyára tudja, hogy bizony néha egyszerűen nincs ihlet.
Írók közt dolgoztam/éltem az elmúlt 12 évben. Tudom jól, hogy ilyenkor megfeszülve sem tud semmi értelmeset összehozni az ember. Velem pont ez volt ma majdnem egész nap.
Még mindig ki vagyok borulva amiért feltörték a kocsimat 2 napja és elvitték a laptopomat, iratokat, meg még sokminden mást. És persze a könyvemet is, aminek éppen a közepén jártam. Persze mindent meg lehet szerezni újból, de azért szar érzés. Nem is az anyagi kár - bár az is jelentős - hanem inkább a biztonságérzet elvesztése. Eddig ha betettem valamit a kocsiba, akkor az ott is maradt.
Chris - a főnököm - kétszer is bejött ma a szobámba és elmondta, hogy nem engem hibáztat a laptop eltünéséért, meghogy januárban kapom a következőt, hogy a munkámmal mennyire elégedett, stb. Jólesett meg minden, de csak nem tudtam a munkámra koncentrálni.
A munkaidő 9-17:30-ig tart. Egész nap arra vártam, hogy végre hazajöhessek. Erre délután fél ötkor egyszercsak megszállt valami és vadul belevetettem magam a vizsgaprojektembe. Úgy nyomtam a statisztikai elemzéseket, teszteket és analíziseket, mintha ez lenne a világ legjobb szórakozása. Hirtelen a kreativitásom - ami munkán kívül sohasem működött - is újra szárnyalni kezdett. Mikor legközelebb az órára néztem 17:45 volt. A körülöttem dolgozó kollégák már elmentek. Átballagtam Chris-hez és megmutattam neki, hogy mire jutottam az "egész napi" munkámmal. Átnézte, majd gratulált és azt mondta, hogy elküldhetem és jövő héttől életbe lépnek az általam leírt elképzelések.
Hát így történt, hogy befejeztem a zöld öves vizsgaprojektet. Számításaim szerint - amiket többször is leellenőriztünk Chris-el együtt - cirka 250.000 USD spórolással lehet számolni éves szinten. Jó, mondjuk nem ma kezdtem a munkát, de két-három hét alatt nem rossz teljesítmény. Persze szívesen leírnám, hogy miről is van szó, de nem tehetem. Túl jó helyem van ennél a cégnél ahhoz, hogy vállalati titkokat osszak meg a neten. A lényeg az, hogy kegyetlenül szar kezdés után jól fejeződött be a nap.
Szépen hazajöttem és folytattam a hálószobánk belső szigetelését, amit vasárnap kezdtünk el. Már nagyon unom, hogy a franciaágy a nappali közepén van és nem férünk el tőle. Talán holnap délre készen is leszünk.

A napokban történt, hogy megkaptam az eredményemet a Lean Six Sigma Green Belt vizsgámról. 70%-tól van meg a vizsga, s nekem 82% lett.
Aki ismer, az tudja, hogy sosem voltam jó tanuló, a vizsgáimat rendre elszúrtam és a statisztika mindig is mumus volt a számomra. Ebben a vizsgában rengeteg statisztikai példa & kifejtős & teszt feladat volt. Tény, hogy minden jegyzetet lehetett használni, de még így is 12 órát adnak a megoldására. A tanárok korábban azt mondták, hogy az igazán jók 8 órán belül meg tudják csinálni. Nekem 5,5 óra kellett hozzá.

No de bementem a főnökömhöz - aki mellesleg nagyon jó kis főnököcske és akihez foghatóval nem volt dolgom már majdnem 7 éve - aki a 82%-ra azt monta, hogy elég gyengécske. Persze örült, hogy megvan, mert tudja, hogy nem a legegyszerűbb vizsga, de mégis megkérdeztem, hogy mire alapozza meglátását. Kiderült, hogy náluk US-ban a csoportban legjobb eredményt elérő kapja a 100%-ot, a többiek pedig ahhoz viszonyítva. Eszerint, ha gyenge volt a csoport, akkor én méggyengébb vagyok. Erre én csak azzal tudtam válaszolni, hogy a tanáraim angolok, így valószínűleg az angol módszer szerint osztották a százalékokat. Mivel Oxford Brooks Univ-re jártam, ezt a módszert ismerem. 100%-ot senki semmilyen körülmények között nem érhet el. 90% felett azok vannak, akik mesterien ismerik és alkalmazzák az adott témakörben elsajátítható tudást. 80% felett kiváló teljesítmény, 70% felett jó, 60% alatt bukta. Mivel láthatóan szar napja volt a főnöknek, jól elcseszte az enyémet is. Mindegy, a főnökök már csak ilyenek.

Persze nem ez számít igazán, hiszen az angolok megírták, hogy kiváló eredmény, meg nehéz lehetett nem anyanyelven vizsgázni... A lényeg, hogy már "csak" a vizsgaprojektemet (amivel minimum 150.000 USD-t kell spórplni a cégnek, vagy 20 százalékot javítani valamilyen minőségi jellemzőn) kell beküldenem és meglesz végre a zöld övecském. Tán még soha nem tanultam és dolgoztam ilyen kitartóan semmiért.

De mostmár érdekel, hogy vajon máshol mit ér egy 82%-os vizsga?